Indul a terepszezon!

Itt az április, a denevérek ébredeznek - vagy már aktívak jóideje....
A lényeg: a hibernációs időszak után végre itt az idő, hogy az erdei élőhelyeken is megkezdődjön kutatásuk, egyelőre elsősorban akusztikai módszerekkel. Hajrá!

Vietnám 2014

 2014 októberében volt szerencsém részt venni egy három hetes vietnámi denevérkutató expedíción. Két természetvédelmi területet kerestünk fel Észak-Vietnám hegyvidéki területein. A kutatóút nagyon eredményes volt, sok érdekes faj egyedeit sikerült befognunk. Néhány kép az útról:

Az első terepi helyszín megközelítése során az utolsó falu, innen kb. öt óra alatt másztunk fel a hegyi táborunkba

Egy fantasztikusan szép kis denevér, a nemrégiben leírt Murina eleryi

Denevérhangok felvétele közben a repsátorban (fotó: Görföl T.)

Az egyik mintavételi hely egy hegyi pataknál (fotó: Görföl T.)

Egy masszív fogazatú faj, a Harpiocephalus harpia

Hipposideros pomona a repsátorban

Felállított húrcsapda

Kerivoula faj a repsátorban

Ezt a fajt (Rhinolophus paradoxolophus) nagyon szerettük volna látni, és sikerült!

Repülőmókus preparálás közben

Egy denevérlégy (Streblida) a denevér szárnyán

Egy helyi földműves a teaföldön tealeveleket szed

"Otthoni" denevérészés

A minap egy hívást kaptam egy szomszédos háztömbből, egy fürdőszobába karanténozott denevérrel kapcsolatosan. A tulajdonos nem szerette volna sokáig fenntartani a karantént, megkért vigyem már el az állatot. Hosszas keresés után  az egyik fürdőköpenyről került meg az amúgy véletlenül betévedt denevér, mely egy fehérszélű törpedenevér (Pipistrellus kuhlii) volt. E denevérfaj tipikus kultúrakövető, főként lakott területeken és környékükön fordul elő.
Korábban areájának északi határa jóval délebbre húzódott, mely az utóbbi két évtizedben jelentősen északra tolódott, és ma már abszolút nem ritka faj hazánkban sem.

A "kiszabadított" denevért genetikai mintavétel után (jelenleg is folynak genetikai vizsgálatok a fajjal kapcsolatosan, egy fenotípusában eléggé hasonló másik taxon okán) engedtem el.

A fehérszélű törpedenevér nevét szárnyvitorlája szélének, szegélyének fehér színéről kapta

Nászbarlangi kutatások 2014/2

A képen látható szürke hosszúfülű-denevér (Plecotus austriacus) igazi kultúrakövető faj, az állomány jelentős része épületpadlásokon hozza létre kis egyedszámú kölykezőcsoportjait a nyár folyamán. Sajnos ez a búvóhelyigény elég sebezhetővé teszi a fajt, illetve más kedvezőtlen hatások (vegyszerhasználat, alkalmas táplálkozóterületek hiánya) is negatívan hatnak rá. Az utóbbi években egyre kevesebb helyen találjuk a fajt a nyári épületellenőrzések során. Nászbarlangi hálózások során ritkán észleljük, az ilyenkor fogott egyedek valószínűleg már a telelőhelyre érkező példányok.

A szürke hosszúfülű-denevér (Plecotus austriacus) jóval ritkábban kerül meg nászbarlangoknál ,int az igen hasonló, de erdőlakó barna hosszúfülű-denevér

A közönséges törpedenevér nem nászol barlangoknál, de ritkán egy-egy példánya a hálóba kerül a barlangi hálózásoknál is, így történt ez a napokban is az egyik bükki barlang előtt. A faj érdekes sajátossága, hogy befogás során gyakran halottnak tetteti magát ha éppen nem a kutató kesztyűjét rágja.

Közönséges törpedenevér (Pipistrellus pipistrellus) halottnak tetteti magát

A közönséges törpedenevér a legkisebb európai denevérfajok egyike

Európai Denevér Éj 2014 Felsőtárkányban

Idén is megrendezésre kerül az Európai Denevér Éj rendezvénye Felsőtárkányban, augusztus 23-án.
Részletek itt: http://bnpi.hu/hir/deneverek-ejszakaja-1188.html

Nászbarlangi kutatások 2014

Újra elindultak a nászbarlangi hálózások, mely során a Bükk barlangjainál mintázunk. A nászdinamika meghatározásához további adatok szükségesek, hiszen tavaly augusztusban nem tudtunk eleget mintázni.
Igen sajátos az egyes fajok nászának lefutása, most jelentős aktivitást mutat a vízi és a tavi denevér, melyek később szinte teljesen el fognak tűnni a nászbarlangok közeléből, illetve a horgasszőrű denevér még nem nászol jelentősen a most vizsgált barlangoknál.
Idén is fontos cél az egyes fajok aktivitásának rögzítésén kívül az ektoparaziták, illetve ürülékminták (virológiai vizsgálatokhoz) gyűjtése is.

Ürülékminták gyűjtése során pár percre papírzacskóba kerülnek a denevérek

A tavi denevérek már nászolnak a Bükkben

A bükki nászhelyeken általában csak kis egyedszámban észleljük a barna hosszúfülű-denevért

A csonkafülű denevér kiemelten jelentős nászfaj a Bükkben, e befogott példány fülein és bundáján jól látható a barlangban felszedett saras szennyeződés

Óriás koraidenevér (Nyctalus lasiopterus) kutatás

Idén (is) fokozottan foglalkozunk Európa legnagyobb termetű és rendkívül különleges életmódú denevérfajának, az óriás koraidenevérnek a kutatásával. Hazánkban jelenleg egy ismert kölykezőállománya van, ezen kívül az Ibériai-félszigetről és Oroszországból ismertek még szaporodókolóniái.
A kutatás fő célja a talán még meglévő bükki és zempléni maradványállományoknak a felderítése. Mindkét hegységben a faj korábbi és egyéb potenciális lelőhelyein próbáltunk nyomára akadni hálózással és detektorozással. A hálózások során sajnos nem került meg, a felvett hanganyagok feldolgozása még el fog tartani egy ideig....
Mindenesetre a hálózási eredmények (a két kisebb Nyctalus-faj nagy aktivitása) alapján egyes mintavételi helyekre jövőre még kifejelzetteben fogunk koncentrálni s reméljük meglesz a faj. Természetvédelmi szempontból  kiemelten fontos lenne ezen maradványkolóniák által lakott erdőrészek lokalizálása, hiszen így a kolóniák védelmét hosszú távon is garantálni lehetne az adott erdőrészek fokozott védelmével, melyet ez a világszinten is ritka faj igencsak megérdemelne.

Óriás koraidenevér (archív)

A mostani zempléni túra alatt befogott rőt koraidenevérek egyiike

A zempléni túra során jelentős számban fogtam a szőröskarú koraidenevért