2014. január 18., szombat

Nászbarlangi kutatások

Idén a nyárvégi és őszi időszakban a projektterv szerint sikerült igen intenzív mintázást végezni bükki barlangoknál, mellyel a denevérek nászdinamikájának a kutatása volt a cél. Összesen 13 barlangot kerestünk fel 17 éjszaka során, a hálózások alatt 15 denevérfaj több, mint 1000 egyedét sikerült befogni. Nagyon jelentős változás volt tapasztalható ugyanazon mintavételi helyeken az egyes denevérfajok aktivitásában, pár hét alatt jelentősen átrendeződött a fajkompozíció (részletekről egy külön publikációban fogunk beszámolni). 
A mintavételek során lehetőség volt a projekt egyik célcsoportját képező denevérlegyek gyűjtésére is. Ezek a kis ektoparaziták kizárólag denevéreken élő szárnyatlan fajok (szárnyas fajaik is vannak, de az a csoportjuk hazánkban nem él). Testfelépítésük rendkívül különleges, mint ahogy életmódjuk is, annyira szoros kapcsolatban élnek gazdaállataikkal, hogy ha eltávolítják őket a denevérekről, néhány óra alatt elpusztulnak. Habár a Bükk denevérfaunáját tekintve az ország egyik legértékesebb területe, illetve jelentősen kutatott is, eddig nem publikáltak az itteni denevérlégy-faunáról, ezt igyekszünk pótolni a közeljövőben.


Igazi "nászfaj" a horgasszőrű denevér (Myotis nattereri), nyáron csak ritkán lehet fogni egyedeit, míg ősszel egyes nászbarlangoknál jelentős számban észlelhetőek


A kis patkósdenevért (Rhinolophus hipposideros) több barlangnál jelentős számban észleltük

Különleges megjelenésű ektoparaziták a denevérlegyek (Nycteribiidae)

Egyéb ektoparaziták is kellemes otthonra lelnek a denevéreken (Trombicula sp. barna hosszúfülű-denevéren)



Rőt koraidenevér (Nyctalus noctula)

A rőt koraidenevér leggyakoribb denevérfajunk. A projekt keretében folytatott akusztikai adatgyűjtések során sokszor találjuk meg hangjait a felvételeinken (a nyílt légtérben repülő példányok echolokációs hangjait könnyű azonosítani, azonban a tereptárgyakhoz közeli tájékozódás során jelentősen megváltozik a hang karaktere és a kutatók számára problémás lehet az identifikáció).
A rőt koraidenevér elsősorban nyílt légtérben, sokszor nagy magasságban vadászik nagyobb méretű rovarokra. Alkonyat környékén az egyik legkorábban kirepülő denevér -neve is erre utal-,  sőt vonulási időszakban (ősszel és tavasszal) gyakran lehet látni példányait napközben is, amikor kisebb-nagyobb csapatokban vonulnak.
Az utóbbi évtizedekben ez az eredetileg odúlakó faj jelent meg nagyobb egyedszámban panelépületek hézagaiban. Sajnos időnként a búvóhelykeresés közben csapdába esnek példányai, és nem tudják elhagyni  rejtekhelyüket, mint ahogy ez történt a videón látható egyedekkel is. A teljesen lefogyott és dehidratált állatok kondíciójuk felerősítése után elengedésre kerülnek.