Nászbarlangi kutatások

Idén a nyárvégi és őszi időszakban a projektterv szerint sikerült igen intenzív mintázást végezni bükki barlangoknál, mellyel a denevérek nászdinamikájának a kutatása volt a cél. Összesen 13 barlangot kerestünk fel 17 éjszaka során, a hálózások alatt 15 denevérfaj több, mint 1000 egyedét sikerült befogni. Nagyon jelentős változás volt tapasztalható ugyanazon mintavételi helyeken az egyes denevérfajok aktivitásában, pár hét alatt jelentősen átrendeződött a fajkompozíció (részletekről egy külön publikációban fogunk beszámolni). 

A mintavételek során lehetőség volt a projekt egyik célcsoportját képező denevérlegyek gyűjtésére is. Ezek a kis ektoparaziták kizárólag denevéreken élő szárnyatlan fajok (szárnyas fajaik is vannak, de az a csoportjuk hazánkban nem él). Testfelépítésük rendkívül különleges, mint ahogy életmódjuk is, annyira szoros kapcsolatban élnek gazdaállataikkal, hogy ha eltávolítják őket a denevérekről, néhány óra alatt elpusztulnak. Habár a Bükk denevérfaunáját tekintve az ország egyik legértékesebb területe, illetve jelentősen kutatott is, eddig nem publikáltak az itteni denevérlégy-faunáról, ezt igyekszünk pótolni a közeljövőben.

Igazi "nászfaj" a horgasszőrű denevér (Myotis nattereri), nyáron csak ritkán lehet fogni egyedeit, míg ősszel egyes nászbarlangoknál jelentős számban észlelhetőek

A kis patkósdenevért (Rhinolophus hipposideros) több barlangnál jelentős számban észleltük

Különleges megjelenésű ektoparaziták a denevérlegyek (Nycteribiidae)

Egyéb ektoparaziták is kellemes otthonra lelnek a denevéreken (Trombicula sp. barna hosszúfülű-denevéren)

Rőt koraidenevér (Nyctalus noctula)

A rőt koraidenevér leggyakoribb denevérfajunk. A projekt keretében folytatott akusztikai adatgyűjtések során sokszor találjuk meg hangjait a felvételeinken (a nyílt légtérben repülő példányok echolokációs hangjait könnyű azonosítani, azonban a tereptárgyakhoz közeli tájékozódás során jelentősen megváltozik a hang karaktere és a kutatók számára problémás lehet az identifikáció).

A rőt koraidenevér elsősorban nyílt légtérben, sokszor nagy magasságban vadászik nagyobb méretű rovarokra. Alkonyat környékén az egyik legkorábban kirepülő denevér -neve is erre utal-,  sőt vonulási időszakban (ősszel és tavasszal) gyakran lehet látni példányait napközben is, amikor kisebb-nagyobb csapatokban vonulnak.

Az utóbbi évtizedekben ez az eredetileg odúlakó faj jelent meg nagyobb egyedszámban panelépületek hézagaiban. Sajnos időnként a búvóhelykeresés közben csapdába esnek példányai, és nem tudják elhagyni  rejtekhelyüket, mint ahogy ez történt a videón látható egyedekkel is. A teljesen lefogyott és dehidratált állatok kondíciójuk felerősítése után elengedésre kerülnek.

Téli terepmunka, újév

A téli hónapok során az erdőlakó denevérekkel kapcsolatos terepmunka a különböző erdőállományok felkeresését, az eddigi mintavételi helyek és a később mintázandó potenciális területek vizsgálatát jelenti. A lombozat hiánya jó lehetőséget teremt a denevérek búvóhelyéül szolgáló faodvak felderítésére.
Néhány december végi bükki felvétellel kívánok boldog új évet a blog olvasóinak.

 Erdei út Felsőtárkány felett

 Természetközeli bükkös

  Hagyásfa

Hangelemzés

Októberrel a 2013-as évre vonatkozóan lezárult a denevérek -e projekt keretein belüli- terepi megfigyelése. Az akusztikai adatok elemzése megkezdődött, jelentős mennyiségű hangfelvételt kell kielemeznünk, hogy választ kaphassunk kutatásunk alapkérdéseire. A hangelemzések során a denevérhangokat tartalmazó felvételeket kiválogatjuk a hanganyagból. Az un. szonogramok alapján próbáljuk meg az adott mintavételi hely denevérközösségének aktivitását kvantifikálni. Egyes fajok tökéletesen határozhatók hangjaik alapján, de sajnos sok faj hangjai nagyon hasonlóak, így azokat csak fajcsoport-szinten tudjuk azonosítani. Néhány szonogramot beszúrok ízelítőül, a részletesebb eredményekről majd később számolok be.

Horgasszőrű denevér (Myotis nattereri) szonogramja

Nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus) szonogramja

Rőt koraidenevér (Nyctalus noctula) szonogramja

A nyári terepmunkák után jelenleg a nászbarlangi adatgyűjtések folynak, bár az időjárás nem a legjobb a napokban. Nászbarlangoknál a nyárvégi-őszi időszakban jelentős számban mozognak éjszakánként sok erdőlakó faj egyedei is, így ezek a kitüntetett barlangok remek helyszínek megfigyelésükre.

Az egyik legjelentősebb nászoló erdőlakó fajunk a nagyfülű denevér (Myotis bechsteinii)

Tisztelt Olvasó!

Az "Erdei denevéregyüttesek komplex vizsgálata az Északi-középhegység területén"

című, Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíjjal támogatott kutatásaimról kaphat információkat e blog olvasásával.

Üdvözlettel:

Estók Péter 

A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.