Nászbarlangi kutatások 2014/2

A képen látható szürke hosszúfülű-denevér (Plecotus austriacus) igazi kultúrakövető faj, az állomány jelentős része épületpadlásokon hozza létre kis egyedszámú kölykezőcsoportjait a nyár folyamán. Sajnos ez a búvóhelyigény elég sebezhetővé teszi a fajt, illetve más kedvezőtlen hatások (vegyszerhasználat, alkalmas táplálkozóterületek hiánya) is negatívan hatnak rá. Az utóbbi években egyre kevesebb helyen találjuk a fajt a nyári épületellenőrzések során. Nászbarlangi hálózások során ritkán észleljük, az ilyenkor fogott egyedek valószínűleg már a telelőhelyre érkező példányok.

A szürke hosszúfülű-denevér (Plecotus austriacus) jóval ritkábban kerül meg nászbarlangoknál ,int az igen hasonló, de erdőlakó barna hosszúfülű-denevér

A közönséges törpedenevér nem nászol barlangoknál, de ritkán egy-egy példánya a hálóba kerül a barlangi hálózásoknál is, így történt ez a napokban is az egyik bükki barlang előtt. A faj érdekes sajátossága, hogy befogás során gyakran halottnak tetteti magát ha éppen nem a kutató kesztyűjét rágja.

Közönséges törpedenevér (Pipistrellus pipistrellus) halottnak tetteti magát

A közönséges törpedenevér a legkisebb európai denevérfajok egyike

Európai Denevér Éj 2014 Felsőtárkányban

Idén is megrendezésre kerül az Európai Denevér Éj rendezvénye Felsőtárkányban, augusztus 23-án.
Részletek itt: http://bnpi.hu/hir/deneverek-ejszakaja-1188.html

Nászbarlangi kutatások 2014

Újra elindultak a nászbarlangi hálózások, mely során a Bükk barlangjainál mintázunk. A nászdinamika meghatározásához további adatok szükségesek, hiszen tavaly augusztusban nem tudtunk eleget mintázni.
Igen sajátos az egyes fajok nászának lefutása, most jelentős aktivitást mutat a vízi és a tavi denevér, melyek később szinte teljesen el fognak tűnni a nászbarlangok közeléből, illetve a horgasszőrű denevér még nem nászol jelentősen a most vizsgált barlangoknál.
Idén is fontos cél az egyes fajok aktivitásának rögzítésén kívül az ektoparaziták, illetve ürülékminták (virológiai vizsgálatokhoz) gyűjtése is.

Ürülékminták gyűjtése során pár percre papírzacskóba kerülnek a denevérek

A tavi denevérek már nászolnak a Bükkben

A bükki nászhelyeken általában csak kis egyedszámban észleljük a barna hosszúfülű-denevért

A csonkafülű denevér kiemelten jelentős nászfaj a Bükkben, e befogott példány fülein és bundáján jól látható a barlangban felszedett saras szennyeződés

Óriás koraidenevér (Nyctalus lasiopterus) kutatás

Idén (is) fokozottan foglalkozunk Európa legnagyobb termetű és rendkívül különleges életmódú denevérfajának, az óriás koraidenevérnek a kutatásával. Hazánkban jelenleg egy ismert kölykezőállománya van, ezen kívül az Ibériai-félszigetről és Oroszországból ismertek még szaporodókolóniái.
A kutatás fő célja a talán még meglévő bükki és zempléni maradványállományoknak a felderítése. Mindkét hegységben a faj korábbi és egyéb potenciális lelőhelyein próbáltunk nyomára akadni hálózással és detektorozással. A hálózások során sajnos nem került meg, a felvett hanganyagok feldolgozása még el fog tartani egy ideig....
Mindenesetre a hálózási eredmények (a két kisebb Nyctalus-faj nagy aktivitása) alapján egyes mintavételi helyekre jövőre még kifejelzetteben fogunk koncentrálni s reméljük meglesz a faj. Természetvédelmi szempontból  kiemelten fontos lenne ezen maradványkolóniák által lakott erdőrészek lokalizálása, hiszen így a kolóniák védelmét hosszú távon is garantálni lehetne az adott erdőrészek fokozott védelmével, melyet ez a világszinten is ritka faj igencsak megérdemelne.

Óriás koraidenevér (archív)

A mostani zempléni túra alatt befogott rőt koraidenevérek egyiike

A zempléni túra során jelentős számban fogtam a szőröskarú koraidenevért

Fehértorkú denevér (Vespertilio murinus) kolónia a Bükkben is!

Az előző bejegyzésben beszámoltam az egyetlen ismert hazai fehértorkú kolónia ellenőrzésének eredményéről. Nos, már nem ez az egyetlen ismert csoportja itthon a fajnak, ugyanis múlt héten sikerült lokalizálnunk egy újabb kolóniát Bükkben. Már a környéken végzett tavalyi hálózások során sejtettük, hogy lehet egy kolónia a területen, ugyanis többször hálóztuk a faj egyedeit. Be is terveztünk egy rádiós nyomkövetést, de erre végül nem volt szükség, mert egy fennsíki épület átvizsgálásakor sikerült megtalálni a kérdéses állatokat. A kolónia számára búvóhelyet nyújtó épület mellett hálóztunk is, így a befogott példányok vizsgálatával egyértelműen megállapítottuk, hogy egy hím kolóniáról van szó, mely ca. 15 egyedből áll.

Az egyik befogott példány

Hálózás a tanyahely mellett

Épületlakó denevérkolóniák monitorozása

Minden év júniusában a hazai denevérkutatók felkeresik a jelentősebb hazai épületlakó denevérkolóniákat, hogy megszámolják az ott tartózkodó denevéreket, így fontos adatokat kapnak egyes hazai fajok állománytrendjeivel kapcsolatosan. A Bükkben, a Mátrában és az Alföldön kerestem fel néhány kolóniát az idei nyáron. Néha elképesztő forróságban találhatóak meg az állatok a padlásterekben. A melegedő klíma valószínűleg a most ismert szálláshelyek egy részét alkalmatlanná fogja tenni a denevérek számára. Egy-egy kolóniáról csatolok képet.

Magyarország jelenleg egyetlen ismert fehértorkú denevér (Vespertilio murinus) kolóniája

Nagy-Myotis (Myotis myotis et blythii) kolónia

Bagolyköpet-vizsgálatok

A kisemlősök kutatásában esetenként nagy jelentősége van a baglyok speciális táplálékmaradványai elemzésének. A baglyok általában egészben nyelik le zsákmányállataikat és azok nem emészthető részeit (pl. emlősök esetében szőrt és csontot) bagolyköpet formájában kiöklendezik. 

A bagolyköpeteket esetenként nagy mennyiségben gyűjthetjük a baglyok nappalozóhelyein, például telelő erdei fülesbaglyok (Asio otus) által használt fák, facsoportok alatt, vagy gyöngybaglyok (Tyto alba) által lakott épületek padlástereiben. Utóbbi faj köpeteit használják leggyakrabban a kisemlőskutatások során, mivel széles táplálékspektuma van és könnyen felderíthetőek tanyahelyei.

Nagyon fontos faunisztikai adatok nyerhetők bagolyköpetekből, talán a legjobb példa erre a csíkos szöcskeegér (Sicista trizona) esete, melynek jelenlétét hazánkból ca. 80 éven keresztül csak bagolyköpet-vizsgálatok segítségével tudták igazolni, mivel a faj a hagyományos kisemlőscsapdákkal nem fogható.

Denevérekkel kapcsolatosan is született már nagyon izgalmas "köpetes adat", amikor egy észak-magyarországi lelőhelyről került meg egy óriás koraidenevér (Nyctalus lasiopterus) (e kutatási projekt célfaja) koponyája egy nagy macskabagoly köpetanyagból (Cserkész, 1998).

Gyöngybagoly (Tyto alba) köpetei

Kiválogatott kisemlőskoponyák

Megtisztított koponyák

Meghatározott, szortírozott koponyák